Az első koccanás....

Ma egy hete, hogy megérkeztem, s az utóbbi napokban az unalom mellett azért történt velem egy s más. :)
Először is ma hagytam el a diákszállót, ahol eddig voltam, s az itt megismert bolgár csaj, akit Vyara-nak hívnak, segített nekem a költözködésben. Mondhatom szépen néztünk ki a sok bőrönddel meg a cuccokkal a havas-jeges úton, miközben fel-alá jöttek az autók és a buszok. Szerencsére megoldottuk...


Nagyon jó hely, kis családias hangulatú apartmanban lakunk a lánnyal együtt, s van itt minden, mi nekünk kell. Még illegális Wi-Fi is :D


Ennek a bejegyzésnek a címe csak azok számára lehet meglepő, akik nem ismernek engem igazán. Tény, hogy körülöttem illetve velem mindig történik valami furcsaság, valami durva. Egyszóval valami.
Ez most se volt másként.
Az idei első, na jó, második balesetemet idekinn éltem át.
Szerencsére sem nekem, sem senkinek nem esett baja, már ami a 2 lábon járó embereket illeti. Sajnos egy temperamentumos olasz nem akarta megadni az elsőbbséget a busznak, amin utaztunk - a sok bőrönddel - s a 2 autó nem fért el az utcában egymás mellett egyrészt azért, mert túl szűk volt az út a sok ott parkoló autó miatt, másrészt pedig azért, mert nem volt rendesen letakarítva az útszél s a patka.
Így a buszsofőrünk jogosan hitte azt, hogy ha gyorsan megy, nem kell a szembe jövő autósnak sokat várnia rá, s lazán el tud menni. Rosszul hitte sajnos...
Csak egy hatalmas koccanásra lettem figyelmes, illetve arra, hogy majdnem kiesek az ülésből Vyarával együtt. A busz teljes erőből nekiment a mellette parkoló autó oldalának, s behorpasztotta a jobb első ajtaját, mert a vele szembe jövő autós nem akarta megvárni, míg elmegy a busz, s vagy egymásba mennek, vagy kis híján elférnek. sajnos egyik se történt.
Szerencsére, mint már mondtam, senkinek nem történt baja, csak az autóban lett nagyobb kár. Furcsa mód 10 perc káromkodás és kiabálás után előkerültek a papírok, s pár irka-firka után már robogtunk is tovább a busszal a következő megállóig. Itt ezek szerint nem kell sem rendőrt, sem senkit hívni, ha ilyesmi történik, csak a papírokat kell kitölteni és kész az egész.
A baleset után mindenki kissé megszeppenve ült a buszon, s senki nem szólt semmit, max., hogy "MAMMA MIA!"