Az első lakástűz...a füst gyűrűjében :)

Nyugi. még mielőtt a fejeteket fognátok ijedtetekben, megnyugtatlak titeket! Nem égett le a lakás. Nem is akartuk felgyújtani. Nem is volt nagy tűz. De azért... azért mégis csak égett idebenn valami...
A lakótársaim épp olyan idióták és bohókásak, mint amilyen én is vagyok, s van egy furcsa rítusuk vagy szokásuk.A nappali egyik sarkában van egy asztal egy füzettel, melybe olaszul, portugálul, franciául, szóval minden nyelven beleírtak olyan dolgokat, amik bántóak lehetnek. Illetve kiírták magukból az érzéseiket egy kis humorral vegyítve. Az asztalon ezen kívül van még egy csomó fénykép, tárgy, jelkép. Az a szokás, hogy ha valakire vagy valamire mérges vagy, esetleg megbántott, felidegesített, bajt csinált, akkor annak a képét kiragasztod az asztalhoz, s amikor újból felhúzod magad miatta, akkor valamilyen módon eltünteted (általában darts-cal célba dobósdit játszanak). Most azonban Francesca máshoz folyamodott. Nagyon összevesztek az anyukájával, ami mindennapos dolog, hisz olaszok! Elhatározta, hogy elégeti azt a képet, amit már előzőleg kirakott.
Igen ám, de valahogy nem akart rendesen elégni a kép, s végül a mosogatóban landolt, s lángra kapott a szivacs is meg az egész mosogató!
Szerencsére csak egy papírfecni volt, így nem történt baj, no meg ott volt a víz meg 3 ember nevetős lélekjelenléte...
A lényeg annyi, hogy ezek után Francescának már sokkal jobb hangulata volt, még örömtáncot is lejtett, s 2 perc múlva már kacarászva beszélt telefonon az anyukájával.

Így kezdődött...

Számunkra a tanulság csak annyi, hogy máskor még a tűz előtt nyissuk ki az ajtókat-ablakokat, hogy hamarabb kiszellőzzön a lakás, s a videóban (mert hát az egészet fel is vettük videóra) rögzítsük, hogy nem akarunk felgyújtani semmit, s börtönbe se akarunk jutni ezek miatt.

... s így ért véget.